A jegyzet előszava

Image

Az utazás, a közösségi közlekedés számos kockázatot, illetve veszélyt rejt magában. Fontos, hogy saját testi épségünkön túl felelősséggel viseltessünk minden utazó iránt. A segítségre szoruló embertársunknak kötelességünk segíteni, ez akár emberéletet is menthet.

Tisztába kell lennünk azzal, hogy milyen segítséget, beavatkozásokat kell megtenni, hogy a sérült személy állapotát stabilizáljuk az orvos vagy a mentők megérkezéséig.

Évente átlagosan 150 millió utas utazik a magyarországi vasúttársaságok vonatain. A közlekedésbiztonsági statisztikák továbbra is a vasútközlekedés előnyét tükrözik a közúttal szemben, de a sérülések, balesetek kockázatát nem lehet teljességgel kizárni.

Célunk a kiadvánnyal, hogy a legfontosabb szabályokkal, eljárásokkal, szükséges intézkedésekkel ismertessük meg a szolgáltató vasútvállalatok dolgozóit. E füzetet méretéből adódóan magunknál hordhatjuk, bármikor fellapozhatjuk, és biztonsággal ad konkrét útmutatást a szükséges és elégséges segélynyújtáshoz.

Fontos megjegyezni, hogy a füzetben összefoglalt ismeretek elolvasása nem helyettesíti a gyakorlati elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzését, inkább azt kiegészítve, az emlékezet támogatását szolgálja.

Reméljük, hogy kiadványunk hasznos segítőtárs lesz a mindennapi munkájukban és tudunk a „vészhelyzetek” sikeres kezeléséhez.

Image

Image

Image

Image

Tartalomjegyzék

I. Elsősegély fogalma, A konstantin kereszt
1.1. Törvényi kötelezettség
1.2. Általános alapelvek
1.2.1. Sérült személy jogainak védelme
1.2.2. Ellátási mód választása
1.2.3. A bizalom megteremtése
1.2.4. Az elsősegélynyújtó védelme
1.3. A Konstantin kereszt, mint szimbólum és ágainak bemutatása

II. Az elsősegélynyújtás általános szabályai
2.1. Az elsősegélynyújtó feladatai
2.2. A helyszíni informatív szerepe
2.3. A helyzet felmérése
2.4. Mentőhívás
2.4.1. Milyen esetekben hívható mentő, mentés céljából?
2.5. Vasúti intézkedés

III. Betegvizsgálat
3.1. A betegvizsgálathoz kapcsolódó fogalmak
3.1.1. Riasztó tünetek
3.1.2. A vitális funkciók (belső szervek működése) elégtelenségének fontosabb megnyilvánulásai
3.1.3. Az időfaktor
3.2. Kórelőzmény (anamnézis)
3.3. Fizikális vizsgálat
3.3.1. Eszmélet vizsgálata
3.3.2. Légzés vizsgálata
3.3.2.1. Átjárható légutak ellenőrzése
3.3.2.2. A légzés ellenőrzése
3.3.3.3. A keringés vizsgálata

IV. Eszméletlen beteg és ellátása
4.1. Az eszmélet fogalma és az eszméletvesztés gyanújelei
4.2. Görcsrohammal járó eszméletvesztés
4.3. Légútbiztosítás eszméletlen és eszméleténél sérült sérült

V. Az újraélesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, protokollok
5.1. Alapfogalmak
5.1.1. A halál és fajtái
5.1.2. CPR (Cardio-Pulmonalis Resuscitatio)
5.1.3. BLS (Basic Life Support)
5.1.4. AED (Automated External Defibrillator)
5.1.5. AL S (Advenced Life Support)
5.2. BLS (Basic Life Support) – Alapszintű újraélesztés 
5.3. PAD program
5.4. Automata külső defibrillátor (AED) használata

VI. Sérülések
6.1. A sérült vizsgálata
6.2. Mechanikai, zárt sérülések
6.2.1. Agyrázódás (commotio cerebri)
6.2.2. Agyzúzódás (contusio cerebi)
6.2.3. Szemsérülés
6.2.4. Fedett hasi sérülések
6.2.4.1. Májrepedés (ruptura hepatis)
6.2.4.2. Léprepedés (ruptura lienis)
6.2.4.3. Veserepedés (ruptura renis)
6.2.5. Ízületi sérülések: rádulás és a ficam
6.2.5.1. Rándulás
6.2.5.2. Ficam
6.2.6. Csonttörés (fractura)
6.2.7. A mellkasfal sérülései
6.2.7.1. Bordatörés
6.2.7.2. Sorozat bordatörés
6.2.7.3. Ablakos bordatörés
6.2.8. Gerinctörés
6.2.9. Medencetörés
6.2.10. Alsó végtag sérülései
6.2.10.1. Combnyaktörés
6.2.10.2. Combcsonttörés
6.2.10.3. Lábszártörés
6.2.10.4. Bokatörés
6.3. Többszörös sérülések (politraumatizáció)
6.4. Vérzések
6.4.1. Külső vérzés
6.4.1.1. Hajszáleres vérzés
6.4.1.2. Visszeres vérzés
6.4.1.3. Artériás nyomáspontok
6.4.1.4. Ütőeres vérzés
6.4.2. Amputáció
6.4.3. Belső vérzés

VII. Kötözéstan
7.1. Pólyakötések
7.1.1. Körkörös menet
7.1.2. Nyolcas menet
7.1.3. Csavarmenet
7.1.4. Artériás nyomókötés
7.1.5. Vénás nyomókötés
7.2. Fedőkötések
7.2.1. Sapkakötés
7.2.2. Parittyakötés
7.2.3. A szem kötözése
7.2.4. Kézkötés.
7.2.5. Kézujj kötés

VIII. Belgyógyászati ​​balesetek
8.1. Kémiai traumák
8.2. Termikus traumák
8.2.1. Hipertermikus hőártalmak
8.2.1.1. Hőség-collapsus
8.2.1.2. Napszúrás
8.2.1.3. Hőkimerülés, hőguta
8.2.2. Hipotermikus hőártalom
8.2.3. Égés (combustio)
8.2.4. Fagyás (congelatio)
8.2. Elektrotrauma
8.2.1. Áramütés ritka formái
8.2.1.1. Lépésfeszültség
8.2.1.2. Villámcsapás

IX. Belgyógyászati ​​rosszullétek
9.1. Akut koronária szindróma
9.1.1. Angina pectoris
9.1.2. Szívinfarktus
9.2. Tüdőembólia
9.3. Sokk
9.4. Anafilaxiás sokk
9.5. Görcsrohammal járó rosszullétek
9.6. Banális ájulás (collapsus)
9.7. Löket
9.8. Cukorbetegség (diabetes mellitus)
9.8.1. Magas vércukor (hiperglikémia)
9.8.2. Alacsony vércukor (hipoglikémia)
9.9. Magas nyomás (hipertenzió)
9.10. Heveny balszívfél elégtelenség
9.10.1. Tüdőödéma
9.11. Tüdő asztma (asthma bronchiale)

X. Mérgezések
10.1. Gázmérgezések
10.1.1. CO – szénmonoxid mérgezés
10.1.2. CO2 – széndioxid mérgezés