1. Mire vagy a legbüszkébb, mint magánember?
Magánemberként a két, már családos lányomra és a férjemre vagyok a legbüszkébb, és arra, hogy összetartók vagyunk. Az értékeket, amiket saját magunknak alakítottunk, a lányaink is tovább viszik a saját életükbe. Ilyen értékek például a családtagok szülinapjának megünneplése, a karácsonyhoz, a húsvéthoz kötődő családi hagyományaink.
2. Mi szerepel a bakancslistádon?
Nagyon szeretnék nyelvet tanulni, legalább alapfokon megtanulni angolul, hogy meg tudjam értetni magam. Annak idején oroszt tanultam, de az informatika megadta a választ arra a kérdésre, hogy melyik lesz a világnyelv.
Másik álmom, egy utazás, nagyon szeretnék kimenni Balira. Voltunk már sokfelé, de ez a nagyon távoli, keleti rész nagyon vonz. Mindig nagyon szerettem a vizet, a tengert, ott tudtam mindig is igazán feltöltődni, mégis ahogy múlik az idő, egyre inkább vonzanak a nagy, fehér hegyek is, mint például a Magas-Tátra.
3a. Melyik könyv volt Rád a legnagyobb hatással, melyet szívesen ajánlanál?
Könyvek tekintetében mindenevő vagyok. Nagyon szeretem a mai magyar, modern írókat, például Dragomán György minden könyvét elolvastam. Olyan színesen tudja leírni a dolgokat, megszólítja az embert…, nagyon bele tudom élni magamat a történeteibe. Másik, szintén magyar kedvelt íróm pedig Szabó Magda, tőle is sokat olvastam.
3b. Melyik film volt Rád a legnagyobb hatással, melyet szívesen ajánlanál?
Ami a filmeket illeti, örök klasszikus nálam a Forrest Gump. Amerikai látogatásom során voltam abban az étteremben, ami a filmet ihlette (Bubba Gump Shrimp) sőt azon a bizonyos padon is ültem, ahol a történetét elmeséli. De, hogy mi fogott meg a filmben? Az az üzenet, hogy mindent el lehet érni, csak kitartás kell és szorgalom hozzá, valamint nagyon fontos, hogy nem minden a pénzről szól, akkor sem, amikor nincs és akkor sem, amikor rengeteg van. Az embert nem a pénze határozza meg, hanem azok az emberi kapcsolatok, amiket ápol, ez az, ami igazán fontos. Hiszen azóta is tudjuk, hogy az élet olyan, mint egy doboz bonbon, de nem mindegy, hogy kivel osztod meg.
4. Mit tennél bele egy időkapszulába?
A szeretetet. Nem értem a mai világot. Mi, emberek annyira okosak, annyira értelmesek vagyunk, de nem mondanám, hogy intelligenciánk csúcsán vagyunk, még mindig ott tartunk, hogy a földszerzés, a hatalom, a pénz a fontos, nem az, hogy értéket teremtsünk. Semmi nem elég, még többet akarunk. Nem foglalkozunk azzal, mi lesz ennek a következménye.
Szoktam mondani, hogy mi, régi vasutasok (?) vagyunk a példa, mi vagyunk a minta, mi vagyunk az érték, és természetesen – a gyerekek, a tanulók, a fiatal munkavállalók – viszik majd tovább a mintát, kiegészítve az ő sajátosságaikkal. Nekünk pedig ezt tiszteletben kell tartani. A legfontosabb értékek szerintem az emberi kapcsolatok, a szeretet és az elfogadás. Annyifélék vagyunk, miért nem tudunk megbékélni ezzel? Azt hiszem a mások véleményének, döntésének tiszteletben tartása az, ami mind a magánéletben, mind a munkahelyen alapvető lenne, ez mégsem könnyű mindig.
5. Milyen értékekben hiszel leginkább?
Fontosak az értékek, és az, hogy jól érezd magad a munkavégzés során. Oktatásokon, interjún, és a családban is azt vallom, hogy attól függetlenül, hogy mit csinálunk, a lényeg mindig az, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és addig csináljuk azt, amíg szeretjük. Tennünk kell azért, hogy jól érezzük magunkat adott helyzetben, adott munkahelyen. Igyekezzünk azokkal lenni, akikkel együtt tudunk dolgozni, és tudjuk elengedni azokat, akikkel ez nem megy. Azt szokták mondani, hogy én nagyon könnyen engedek el embereket. Vallom, hogy, aki el akar menni – ha már megfogalmazódott benne, hogy nem érzi jól magát, akkor előbb vagy utóbb úgyis elmegy –, azt el kell tudni engedni, nekem pedig az a dolgom, hogy segítsem, támogassam őt ezen az úton (is).
6. Mennyire fontos Neked a dicséret és az elismerés?
A dicséretre, az elismerésre mindenkinek szüksége van, ez nincs generációkhoz kötve. Mindenkinek szüksége van arra, hogy ha valamit elért, azért kapjon elismerést, visszajelzést. A visszajelzés másik formája – a dicséret vagy a köszönet mellett – az odafigyelés. Hiszem, hogy egy-egy kedves gesztus a mindennapokban, nem kerül semmibe, de mégis mindenkinek milyen jólesik. Nekem sem sikerül mindig, de ezen igyekszem minden nap. Az elismerések és visszajelzések mutatják, hogy most valamit jól csináltál vagy jó irányba mész. Ugyanígy szükséges a negatív kritika is, de csak abban az esetben, ha az építő jellegű.
7. Mi az első gondolatod, ha azt a szót hallod, hogy
integráció
Elfogadás: elfogadása és tiszteletben tartása például a kollégák ötleteinek, véleményeinek, és akár ezek beépítése a munkába.
globális felmelegedés
A jövőről, a gyerekekről van szó, arról, hogy a klímaváltozás káros hatással van környezetünkre, és nem biztos, hogy jó irányba megyünk. Ijesztő belegondolni, hogy milyen élhetetlenné tettük bolygónkat. Ami még engem ezzel kapcsolatban foglalkoztat, az az, hogy tényleg el fogunk vajon jutni oda, hogy másik bolygón élünk és, ha igen, akkor ott is ugyanezt fogjuk csinálni? Annyiszor mondjuk, hogy a történelem megismétli önmagát, de megállhatunk egy pillanatra és feltehetjük a kérdést: Tanulunk a hibáinkból, tanulunk a múltból, ami ide vezetett bennünket? Őszintén kíváncsi vagyok, hogy mi az az érték, amit abba a világba átmentünk.
generációs különbségek
A generációk különbsége…, igen, létezik ilyen. Régen a nagy családok tudtak együtt élni, le tudtak ülni az asztalhoz, tudtak beszélgetni, elfogadók voltak egymással. Ma azt látom, hogy a társadalmunk az időseket kirekeszti, nem fogadja el, nem támogatja, és ez véleményem szerint nem helyes irány. Tisztesség, becsület, egyenesség, ezek az értékek mind onnan jönnek az idősebbektől, és otthonról.
énidő
Az énidőm a sport, és a fotelemben történő gondolkodás. Amikor este átgondolom a napomat – ez nekem nagyon fontos – ez az önértékelés időszaka, mit csináltam jól aznap és mit nem. Ilyenkor mindig megfogadom, hogy ebből mi az, amit megtartok, és mi az, amin szeretnék változtatni.
Nekem két tevékenység van, amitől kitisztul a fejem: a túrázás és a sport. Edzéskor teljesen ki tudok kapcsolni, csak saját magamra kell koncentrálnom. De ilyen számomra a túrázás is, aktív kikapcsolódás a természetben, ez akkor szokott a legjobban sikerülni, amikor a régi vasutas barátaink körében vagyunk, túrázunk, kirándulunk, bográcsozunk, akár több napon keresztül.
komfortzóna
Komfortzóna számomra, amikor biztonságban és nyugalomban érzem magam. Amikor érzem, hogy a helyemen vagyok a munkámban, az emberi kapcsolataimban, a családomban is. Ez önbizalmat ad nekem.
+1
Nagyon jó választás volt a munkahelyem! Itt a MÁV-nál nagyon sok területen dolgozhattam, nem bántam meg döntéseimet. Bárhol, bármilyen területen voltam, sokat tanultam, próbáltam magamból a maximumot kihozni, nagyon jól éreztem és érzem magam jelenleg is. Kaptam egy olyan vezetői feladatot, ami sok kihívással jár, de természetesen, ezt is szeretném száz százalékosan csinálni. Sok tényező van, ami nem rajtam múlik, így lassan, lassan lépésről-lépésre halad a megvalósítás, de alakul!