1. Mire vagy a legbüszkébb, mint magánember?
Az én életemben fontosnak és értékesnek tartom, hogy hosszú ideje önállóan élek. Ez a személyiségem része, nem kellett megalkudnom, úgy érzem jó döntéseket hoztam az életem alakításában, ezért olyan fontos és értékes számomra.
2. Mi szerepel a bakancslistádon az első 5 helyen?
Nagyon szeretnék helikopteren utazni. A bakancslistámon jellemzően úticélok szerepelnek, ebben a melegben legszívesebben jéghegyek mellé utaznék. Nagyon szeretnék eljutni északra: Dániába, Norvégiába, szeretném megnézni Skóciát.
3a. Melyik könyv volt Rád a legnagyobb hatással, melyet szívesen ajánlanál?
Minden korszakomnak volt olyan olvasmányélménye, ami akkor valamiért meghatározó volt. A mostani életszakaszomnak is megvannak a maga könyvei természetesen. Már kamaszkoromban is faltam a könyveket – volt időszak, hogy kicsit csökkent a mennyiség –, de az olvasás azóta is a napi rutinom része, mai napig úgy szeretek elaludni esténként, hogy előtte olvasok.
3b. Melyik film volt Rád a legnagyobb hatással, melyet szívesen ajánlanál?
Mély nyomot hagyott bennem a Funny Girl – kamaszkorom meghatározó női ideálja –, Barbra Streisand főszereplésével.
4. Mit tennél bele egy időkapszulába?
Nekem nagyon fontosak a fotók. A fényképek, a papír alapú fényképek. Azokat – amiket most készítünk digitálisan – elillanónak tartom, és nem érzem őket biztonságban. Tehát fotókat, fotóalbumot tennék bele, és mellé tennék egy könyvet, de azt most nem tudom megmondani, hogy melyiket.
5. Milyen értékekben hiszel leginkább?
Igazság, igazságosság, ehhez tartozik az őszinteség és a nyíltság, de ennek kereteit meg kell tanulni. Nagyon fontos a család, az, hogy mindig számíthatunk egymásra. A tudás, mint érték, bár úgy érzem, ez a mai világban egyre kevésbé az, ebből a szempontból elég konzervatív vagyok.
6. Mennyire fontos Neked a dicséret és az elismerés?
Nagyon fontos számomra, de nem mindegy, hogy kitől és miért kapom. Fontos, hogy őszinte legyen. Magánemberként nagyon gyakran alkalmazom, de biztos, hogy csak azokat a dolgokat dicsérem meg, ami mögött van teljesítmény, mert csak így lesz valódi értéke és személyiségformáló ereje.
7. Mi az első gondolatod, ha azt a szót hallod, hogy
integráció
Az első dolog ami eszembe jut róla, az az asszimiláció. Minden tevékenységnek megvan az optimális mérete, és ezt a méretet maga a tevékenység határozza meg. Ha ezen túllövünk, az várhatóan a minőség rovására fog menni.
globális felmelegedés
katasztrófa, felelőtlenség
generációs különbségek
az Élet folytonossága
énidő
nélküle túl sok lenne a mindennapok „zajossága”
komfortzóna
Általánosságban a komfortzónával kapcsolatban elmondható, ha azt látom, hogy lesz pozitív kicsengése, pozitív hozadéka annak a helyzetnek, amiben vagyok, akkor azt mondom, hogy vessük bele magunkat és csináljuk. Ezt most kivetíthetjük az integrációra is. Ha azt érzékelem, hogy nem jó irányba tolódnak a hangsúlyok, akkor már nem tudok olyan lelkes lenni. Minden életszakasznak megvan a maga komfortzónája, ez az életkorunkkal együtt változik, ettől függ, mi az, amit még bevállalok és mi az, amit már nem.