Hogyan köszöntselek?

Köszönés, kézfogás, tegezés / magázás röviden

KÖSZÖNÉS

A köszönés története az emberiséggel egykorú. Minden kornak, élethelyzetnek megvolt a maga köszönési szabálya. A köszönésből sok esetben kiderült az is, ki milyen életkorban van, milyen társadalmi osztályhoz tartozik, hajadon, házas vagy özvegy. 

A ma emberének sokszor nehéz eligazodni abban, kinek, hogyan kell, kellene köszönni. Ebben adunk segítséget az alábbiakban.

Mivel társadalomban élünk, mindannyiunknak ismernie kell néhány illemszabályt, melyek gyakorlásával egymás iránti tiszteletünket fejezzük ki. A köszönés a tisztelet kifejezésének egyik legalapvetőbb formája, a kapcsolatkialakítás első lépése.

A köszönés a jólneveltség kérdése is.

Hogyan illik, kinek kell előre köszönnie?

• A férfi köszön előre a nőnek, még akkor is, ha idősebb. A rang nem számít ebben az esetben. Ez azt jelenti, hogy ha a férfi magasabb rangban van a nőhöz képest, akkor is neki kell előre köszönnie.
• Egynemű emberek között a fiatalabb köszön előre.
• A köszönést illik elfogadni és viszonozni.
• Két azonos nemű, azonos korú személy egyszerre köszön.

Hogyan köszönünk?

• A szóbeli köszönés alapvetően napszakhoz igazodik:
  • Jó reggelt kívánok!
  • Jó napot kívánok!
  • Jó estét kívánok!
  • Viszontlátásra!
  • Szervusz!

Kerüljük: Halihó, Cső, Csá, Csumi, Ágyő

Adódhatnak nem egyértelmű helyzetek is, de a lényeg, hogy ne mulasszuk el a köszönést és viszonozzuk azt, különben megsértjük a másikat.

És még néhány „illik tudni és betartani” szabály:

• Köszönéskor kivesszük a kezünket a zsebünkből.
• Nem illik cigarettával, pipával a szájban köszönni.
• A hadseregben szigorú rendje van a köszönésnek: kötelező módon az alacsonyabb rangú köszönti először a magasabb rangút.
• Azonos egyenruhát (formaruhát) viselők (vasúti társaság, posta, vám) anélkül köszönhetnek, hogy ismernék egymást.
• Aki belép egy helyiségbe, az köszön, az ott lévők pedig fogadják azt (étterem, vonatfülke, váróterem, lift, üzletek).

KÉZFOGÁS

Kézfogást legtöbbször akkor eszközölünk, ha pár szót fogunk váltani azzal, akivel találkoztunk. A kézfogás ősi, mély szimbolikájú gesztus. Kezet szorítani valakivel a mély tisztelet jele. Kezet fogni jobb kézzel szokás – ez onnan ered, hogy a fegyvert jobb kézben tartják, és ha ezzel a kézzel fogunk kezet, akkor ez a békekötés szándékát jelzi. Egyes közösségek, például a felderítők bal kézzel fognak kezet.

• Aki először nyújt kezet: a nő, az idősebb vagy a felettes. Mégis, ha ennek ismeretének hiányában a fiatalabb nyújt kezet először, ezt visszautasítani szégyen.
• Kézfogáshoz felállunk. A nőknek csak akkor kell felállni, ha idősebbel fognak kezet, vagy ha különös tiszteletet szeretnének tanúsítani az illető felé.
• A kézfogás sokat elárul rólunk. Kezünk ne lötyögjön élettelenül („döglött hal”), de ne is zúzza össze a másik kezét. A kézfogás egyszerű, rövid, határozott mozdulatsor, és mindenképpen igazodnia kell a partner fizikai állapotához. Vigyázzunk arra, hogy manapság nemcsak idősek, fiatalok is szedhetnek vérhígító készítményt. Az ilyen gyógyszert szedő embernek könnyebben bevérzik a keze, ha jobban megszorítják. Ez akár életveszélyes is lehet a számukra.  
• A felek, mint minden üdvözlésnél, ebben az esetben is egymás szemébe néznek.
• Nem illik lefele tartva kezet fogni, ez nem elegáns és „lekezelő”.
• Férfiaknak nem illik kezet fogni kesztyűben. A nők kivételek ez alól.
• Nem illik két kézzel kezet fogni.

TEGEZÉS VAGY MAGÁZÁS?

A tegeződés a protokoll hármas szabálya szerint ajánlható fel: 

• nő a férfinak, 
• idősebb a fiatalabbnak, 
• magasabb rangú az alacsonyabb rangúnak. 

Kivétel lehet a lényegesen idősebb vagy magasabb rangú által történő tegezés. Ezekben az esetekben illik a tegeződést elfogadni. Amennyiben a tegeződést felajánlják, ezt megtiszteltetésként illik megköszönni. A tegezést visszautasítani sértés. A féloldalas tegeződés – magázódás, vagyis az a helyzet, amikor az egyik fél tegez, a másik pedig magázva reagál erre, mindig megalázó, mindkét fél számára zavaró. 

Tehát: férfi a nőt, fiatalabb az idősebbet, alacsonyabb rangú a magasabb rangút köteles tisztelni. A felsorolás nem jelent sorrendiséget, mert mindig az adott szituációban való alkalmazás adja a fontossági sorrendet. Ha elbizonytalanodunk, mindig segít a tiszteletadás. Amennyiben hivatali eseményen, programon vagyunk, ott mindig a rangé a főszerep. A sorrendiséget minden más esetben az előtérbe lépő női tiszteletadás és idősek megbecsülése adja.

Amire érdemes odafigyelnünk:

• Amennyiben túl nagy a beszédtársak között a korkülönbség, akkor a fiatalabb a tegező formát a megszólítással teheti tiszteletteljesebbé: ezzel pedig a feszültség fel is oldódik. (Például: Kovács úr, tudnál nekem segíteni ebben a munkában?) 
• Az azonos neműeknél a magasabb rangú kezdeményezheti a tegeződést. (Például: a marketing igazgató a marketing asszisztensnek.)
• Még nagy rangkülönbség esetén sem illő a férfinek letegeznie egy nőt. (De ez nem azt jelenti, hogy az új pénzügyi munkatársnak, aki hölgy a második találkozás alkalmával fel kellene a férfi ügyvezető igazgatónak ajánlani a tegezést. Ki kell várni azt, hogy milyen munkaviszony alakul ki kettejük közt. Meg kell nézni azt is, hogy kit tegez az igazgató, kit nem, és ha minden feltétel adott egy céges eseményen egy közvetlen beszélgetés formájában meg lehet beszélni / fel lehet ajánlani a tegezést is.) 
• Idős emberektől, köztiszteletben álló emberektől elfogadható, hogy egyoldalúan tegezzenek egy fiatalt.
• A fiatalok tegezik egymást, de amikor hivatalos minőségben feladatukat látják el, nem tegezhetik le a velük egykorú vendéget, ügyfelet.

Bár a MÁV-VOLÁN-csoportnál, mivel egy nagy család, a tegező forma elfogadott, és a napi munkavégzést segíti, könnyíti, tartsuk tiszteletben, ha valaki nem ezt a formát szeretné használni! Hölgyekkel, magasabb rangú beosztottakkal szemben először a magázódó forma az elfogadott, majd amikor a közös munkavégzés megengedi, át lehet térni a tegező formára.