175 éve született névadónk Baross Gábor!

2023.06.06. 10:13
szerző: BGOK

Baross Gábor szellemében
Image
Baross Gábor rézkarc

Jogelőd intézményük alapítója, névadónk, Baross Gábor 175 éve született 1848-ban. Pesti egyetemi évei után Trencsénben megyei tisztviselő. 1875-ben a puhói kerület képviselőjeként szabadelvű országgyűlési képviselő, 1883-tól közlekedési államtitkár, 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd ezt követően halálig kereskedelemügyi miniszter volt.

Legjelentősebb reformja a vasúti személyszállításban az úgynevezett zónatarifa-rendszer bevezetése volt, amely a sok vasúttársaság díjszabásait egységesítette, és a távoli utazásokat olcsóbbá tette.

A vasúti áruszállítás tarifarendszerének átalakításával a magyar mezőgazdaság versenyképességét, az ipar és a kereskedelem szempontjait tartotta szem előtt, akár a vasút jövedelmezőségének kárára is.

Közlekedéspolitikusként célja volt a víziközlekedés fejlesztése, a fiumei kikötő kiépítése és az Al-Duna hajózhatóvá tétele. A közlekedésen kívül a posta területén is látványos eredményeket ért el. 1886-ban megalapította a postatakarékpénztár intézményét, amelynek révén 1892-re már 3916 település postáján működött banki szolgáltatás. 1887-ben egyesítette a Postát a Távírdával. Az 1888-ban megkötött osztrák–magyar postai egyezmény teljes önállóságot biztosított a Magyar Királyi Postának.

Kereskedelemügyi miniszterként felügyelete alá kerültek az ipari, a kereskedelmi, a vám, a tengerészeti és a szabadalmi ügyek, továbbá az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Iparbankot hozott létre, majd 1890-ben bevezettette az áruvédjegyet. Új kereskedelmi és iparkamarák alapítását segítette. A hazai ipar védelme és fejlesztése érdekében elsőként dolgozott ki rendeleteket a közszállításokra. Első rendelete 1887-ben jelent meg, ez a vasúti munkálatok, illetve szállítások terén szabályozta az állami beszerzések módját és feltételeit. Az állami megrendelések biztosításával új vállalatok és új iparágak megteremtését segítette elő. Közel 100 gyár alapítását, illetve működését támogatta, nevéhez fűződik többek között a magyar gumiipar megteremtése is. A szakképzés szintén érdeklődési körének központjába tartozott. Több mint félszáz iskolát alapítottak tevékenységének köszönhetően.

A rendkívüli munkabírású, tekintélykövetelő, önmagát és környezetét sem kímélő Baross Gáborral hivatali beosztottjai nehezen tudtak lépést tartani. Baross miniszteri felelősségét igen széleskörűen értelmezte: a tárca intézkedéseiért az elismerés és a támadás is a minisztert illette meg. Életművét már a kortársai is Széchenyi alkotásaihoz hasonlították.

 

Természetesen számunkra életművének legmeghatározóbb mozzanata a vasúti tisztképzés megalapítása.

 

Mit üzen számunkra Baross Gábor munkássága?

Szívóssága, munkabírása a legkilátástalanabb helyzetben is sikerre vitte elhatározásait. Baross Gábor merész reformokban gondolkodott, újszerű intézkedéseket vezetett be, melyekkel nagymértékben modernizálta a magyar közlekedésügyet. Ez a hit és kitartás nekünk is erőt adhat ebben a kihívásokkal teli időkben, ahol sokszor a nehezített körülmények ellenére is helyt állunk.

Az új oktatási módszertanok bevezetése, a digitális oktatás kiszélesítése tőlünk is bátor hozzáállását igényelnek és csak hosszú távon garantálnak látványos sikereket. A haza és a közlekedésügy iránti elkötelezettség számunkra is példa lehet!

 

Legyünk Baross Gábor méltó követői a XXI. században, vigyük sikerre együtt a vasúti szakképzést 2023-ban is.

Image
idézet